Nyugdíjbiztosítás blog
Borravaló, csúszópénz, jatt, ajándék
2015-11-12
Mind ugyanazt jelenti… vagy mégsem? A szolgáltatás területén dolgozók mind azért kapják, hogy a vendégek hálájukat fejezzék ki, jutalmazzák a bánásmódot. De persze ezeket sem árt megkülönböztetni.
A munka törvénykönyve kimondja ugyan, hogy a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. De a legtöbb helyen ezt a hozzájárulást megadják a dolgozóknak. De ezek után kell-e adózni, és ha igen hogyan?
A borravaló adózása nem egységes. Ez attól is függ, hogy a borravaló közös kasszába kerül-e és úgy osztják szét az ott dolgozók. Ha ugyanis közös kasszába kerül, onnantól a cég bevételének minősül, akkor is, ha az az alkalmazottak járandóságát egészíti ki, így ez a munkáltató számára adó- és járulékköteles.
A Tbj. szerint a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes borravaló után 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethet. Ebben az esetben a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, továbbá a bevallásban adatot kell szolgáltatni a 15 százalék nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.
A szervízdíj, avagy felszolgálási díj is egyre elterjedtebb, amit külön fel kell tűntetni minden számlán. A Tbj. szerint a felszolgálási díj, járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, míg a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
(Forrás: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/hogyan-lesz-nyugdij-a-jattbol/)
<< vissza a nyugdíjbiztosítás blog főoldalára